A XX. század első felében a vidi pusztaságra jellemző volt a kis és nagybirtokok sokasága, melyet apró tanyák vettek körbe. A táj egy kissé barátságosabb arcát mutatta mint mostanság. A dűlő utak hálózata sűrűbben helyezkedett el az akkori bírtok viszonyoknak köszönhetően. Az utak mindkét oldalát fák szegélyezték, éppúgy mint a tanyák környékét, de több volt az erdő és a gyümölcsös is és a legelő is, hisz kellett a gyep a lábas jószágnak. A falu helyén csupán egy pár kisebb tanya állott, de annak környékén több jelentős birtok helyezkedett el, így tőle északnyugatra a Forrai birtok,nyugatra a Géza tanya és a Nagy- Botos tanya a Nánási út mentén, mely komoly jószág tartásra alkalmas épületekkel rendelkezett. Délre is volt egy birtok a Kis -Botos tanya, amiben bolt is működött. A Kis- Botos névvel ma is találkozhatunk, hisz a helyére épült sertéstelep megőrizte azt. A falutól keleti irányban is voltak birtokok, úgy mint a Feri tanya, vagy a Somosi tanya. A területen még számos kisebb-nagyobb tanya állott, melyet építőjéről, vagy valamikori tulajdonosáról neveztek el. Az 50-es évektől a birtokokat folyamatosan veszik el tulajdonosaiktól, így azokat tovább valamelyik szövetkezet kezdi el használni. A falu környékén négy termelő szövetkezet jön így létre, melyeknek gyenge gazdálkodásának köszönhetően sorra pusztulnak le az épületek. Nem segít a helyzeten az sem , hogy az épületek egy részét lakás céljára adják ki, mert a bérlőknek sincs pénzük a felújításra. Ilyen volt például a Géza tanya is, melynek lelakott épületét a bérlőknek bontás gyanánt értékesítették. A lebontott tanyák építőanyagát az újonnan épülő falu házaiban használták fel. Ajtók, ablakok, gerendák, téglák költöztek így a faluba . Sok lakóház tetőin ma is állják az időjárás ostromát a lebontott tanyák tetőcserepei. Hasonló sorsra jutott a Forrai birtok területén lévő ,,kastély” is, melynek tégláit a kultúrház építése során használták fel. A 70-es évekre jócskán megfogyatkoztak a tanyák a falu körül. Állt még a Baji Sándor, Baji László tanyája a falutól keletre. A baromfi feldolgozó mögött több, így Sáriék, Kovácsék tanyája és az Iskola dűlőn Molnár Zsigmond és Ábrók László valamint a ma is lakott Kovács József tanyája. E letűnt kor emlékeinek helyét ma már az ekevas járja, csupán sárga foltok és azokból kifordított téglák, cserepek jelzik, itt valaha tanya állott.
