A falu megépülése előtt a környékre kiterjedt tanyavilág volt jellemző. Több kis és nagybirtok mellett százával voltak a kisebb tanyák apró birtokaikkal. A háború után a rossz mezőgazdasági politika és az erőltetett téeszesítés tönkre tette a tanyán élők életét. Az akkori kormány látva a helyzet szomorú mivoltát , országszerte kis falvakat hozott létre, enyhítvén a tanyákon élők lakás és megélhetési problémáit. Nem volt ez másképp térségünkben sem. Az építkezést elkezdését viszont hátráltatta, hogy nem tudtak megegyezni a föld akkori tulajdonosaival ezért másik helyszínt jelöltek ki, ez a ,, beltelkek II.”elnevezésű terület, mely a falutól egy kilométerre észak-nyugatra feküdt a Forrai birtokkal szemközt. Szerencsére elhárultak az akadályok a falu jelenlegi területe körül és 1950-ben elkezdődhet az építkezés. Az új falut a középkori Vidről, Hajdúvidnek nevezik el. Földbirtokot kap a három hajdúvárostól, így határa 10 143 hold lesz. Az első házakat a FAGI lakás építő iroda tervezte és építette a Kossuth L. utcában ( Veres P.) , míg egyik oldalt egyszobás a másik oldalban kétszobás házak épültek. A falu utcái később fokozatosan épültek be kissé foghíjasan, ugyanis különböző tervek voltak középületekre, így azoknak helyét kihagyták. Így gépállomás épült volna Dózsa György utca ( Óvoda u. ) jobb oldalán, egészen a nagy boltig. Sportlétesítményeket terveztek a mai focipálya , kis erdő és a Rákóczi Ferenc utca ( Vidtelke u.) oda eső házainak helyére. Az iskolától az Iskola utcáig ( Vasút u.) terjedő területre orvosi rendelőt és más középületet terveztek. Templom és paplak is tervben volt a Kossuth és a Bocskai István u. ( Krúdi Gy.) kereszteződésében.
