Kultúra és szórakozás

A falu kulturális életének bölcsője az iskola volt, egy tizenkét főből álló kultúrcsoport szórakoztatta a közönséget. A Jenes Mihály által vezetett csoport kisebb színdarabokkal és népi tánccal szórakoztatta az összegyűlt embereket akik között szép számmal voltak a környező tanyákon élő fiatalok is. Az előadásokat általában bál is követte, ide a környező városokból hívtak zenészeket. Egy másik szórakozási lehetőség is megnyílik a lakók számára a régi iskola épületében, ahol egy aggregátoros mozi kezdi meg működését. Aztán e téren újabb változást hoz a falu első televíziója, mely a párház 1961-ben átadott épületében lesz nézhető. Igazi fordulatot hozott az 1962-ben átadott Rákóczi Művelődési Ház épülete, melyben tágas nézőtér és egy igazi színpad - öltözővel- várta az előadókat és közönségüket. Helyt kapott még az épületben egy könyvtár, melyet Kovács Albert tanár irányított, valamit egy klubszoba amiben fotó, varró és egyéb szakköröket rendeztek. Itt kapott helyet a színjátszócsoport a citerazenekar és a népi tánc csoport is. Akkoriban olyan nagy hangsúlyt fektettek ezekre a tevékenységekre, hogy még népművelési ügyintézői posztot is létre hoztak, melyet Görög István töltött be. A munkát többnyire az iskola tanítói vállalták, mint Jenes Mihály és Ari József. Helyt kapott az épületben egy mozigépház is, melynek köszönhetően heti rendszerességgel vetíthettek mozifilmeket. Ez ugyan a 70-es évek végén megszűnik, de Ari József tanár vállalja a tevékenység folytatását az iskola egyik termében. Az épület falai között az idők folyamán számos esemény zajlott le, így bálok, nőnapok ,lakodalmak. De igénybe vette a házat a baromfifeldolgozó és a termelőszövetkezet is több alkalommal, nem beszélve az idők folyamán mára már hagyománnyá vált farsangról és a gyerekek karácsonyi fellépéséről. Bálok alkalmával nem csak vendég zenészek szórakoztatták a közönséget, hanem helyi muzsikos is össze álltak egy-egy alkalomra. Hisz többen tudtak valamilyen hangszeren játszani. Így Sándor Lajos nagybőgőn, Kökényesi János tangóharmonikán, Béres Mihály, Cserkúti József hegedűn. Egy másik formáció  könnyűzenét játszott, tagjai; Katona László dob, Koncz Tibor és Forgács Barna gitár, Dobó Imre pedig szakszofon. A helyi zenészek nem csak bálokon játszottak, hanem a presszó kerthelyiségében is húzták a talpalávalót. A kikapcsolódásnak más formái is léteztek. Már a kezdetekben létezett röplabda és futball csapat, mely több versenyen is eredményesen szerepelt. A 70-es évek végén elkészül az iskolában a salakpálya, ami lehetőséget biztosított kézilabda és sportgimnasztikai játékok lebonyolítására is. A falu focipályája nem csak sport tevékenységre volt alkalmas, hisz rendeztek itt rendszeresen majálist a baromfi feldolgozó jóvoltából és több alkalommal vert sátrat valamelyik vándorcirkusz, vagy körhintát, céllövöldét üzemeltető társulat, mely tovább színesítette a falun élő ember kulturális igényeit. Ezen emlékek szerencsére rögzítésre kerültek az utókor számára, így mi is átélhetjük e letűnt kort, köszönhető néhány lelkes amatőrnek -a teljesség igénye nélkül- Kökényesi Jánosnak és Forgács Gyulának,  kik talán a fotószakkörön sajátították el a fotográfia tudományát.