Falumúzeum
Hajdúvid
Vid települést első írásos emlékek 1299-ben említik a ,, budai káptalan irataiban” egy vitás ügy kapcsán. Nevét valószínűleg birtokosáról kaphatta, mely a Gulakeled nemzetségből származhatott. Ez a nemzetség 1313-ig uralja Vid birtokát, őket I. Miklós fiai; Keled, Leukus és Konrád követik. Vidnek...
A XX. század első felében a vidi pusztaságra jellemző volt a kis és nagybirtokok sokasága, melyet apró tanyák vettek körbe. A táj egy kissé barátságosabb arcát mutatta mint mostanság. A dűlő utak hálózata sűrűbben helyezkedett el az akkori bírtok viszonyoknak köszönhetően. Az utak mindkét oldalát...
A falu megépülése előtt a környékre kiterjedt tanyavilág volt jellemző. Több kis és nagybirtok mellett százával voltak a kisebb tanyák apró birtokaikkal. A háború után a rossz mezőgazdasági politika és az erőltetett téeszesítés tönkre tette a tanyán élők életét. Az akkori kormány látva a helyzet...
A falunak persze valós középületekre is szüksége volt, így épült meg elsőként 1952-ben a kéttantermes iskola épülete, majd a tanácsháza épülete. 1955-ben villamosítják a falu területét és járdákat építenek. A Hangya Szövetkezet 1958-ban felépíti a nagy boltot, rá két évre felépül a pártház, majd...
Az 1950-ben elkezdett építkezés olyan ütemben zajlott, hogy az évtized végére a falu telkeinek kétharmadán már kész házak álltak. A meg nem épült középületek helyén is házak épültek, így a tervezett gépállomás helyén a Dózsa Gy. utca jobboldalán is , ahol 1962-ben Sári Sándor kezd el építkezni....
A falu lakosságának zöme a környező tanyákról, míg kisebb része szomszédos városokból, falvakból érkezett. A lakosság létszámának növekedésével szükségessé vált annak komfort érzetének javítása, hogy ne érezzék az ide költözők, tanyaközpont lakóikén magukat. Első lépésként a falu...
Mint minden településnek, Vidnek is szüksége volt a lakosságot kiszolgáló fogyasztással és közszolgáltatással kapcsolatos létesítményekre. A falu első kereskedelemmel kapcsolatos létesítménye az 1958-ban épült piac és az 1967-ben a területére épült bodega épülete volt. Sem a piac, sem a...
A falu építésének elkezdése után két évvel már állt az új iskola épülete, mely két tanteremből és egy nevelői szobából állt, amit csak paraván választott el a teremtől, abból a célból hogy színpaddá lehessen alakítani közművelődés céljára. A termek padlója olajos parketta, inni és kezet mosni egy...
A kezdeti időkben még nem jelentett gondot az apró gyerekek elhelyezése, hisz az akkori családmodellben a férj volt a fő családfenntartó, az anyák többnyire háztartásbeliként dolgoztak otthon, vagy a háztájiban, esetleg eljártak napszámra. Ez utóbbihoz nagy segítséget nyújtott a nyári óvoda...
A falu születése előtt a tanyákon élő emberek többnyire saját földjükön termelt javakból tartották el családjukat, mivel a környékre alapvetően a mezőgazdaság volt a jellemző. Kiknek nem volt ilyen lehetőségük azok valamelyik birtokra szegődtek el tartósan, vagy napszámra. Kisebb csoportok is...
A falu kulturális életének bölcsője az iskola volt, egy tizenkét főből álló kultúrcsoport szórakoztatta a közönséget. A Jenes Mihály által vezetett csoport kisebb színdarabokkal és népi tánccal szórakoztatta az összegyűlt embereket akik között szép számmal voltak a környező tanyákon élő fiatalok...
Az új falu helyén az 1950-ben elkezdett építkezés előtt a szántóföldek mellett csupán néhány tanya volt található, de viszont a környéken számos középület állott szolgálván a tanyavilág lakóinak kulturális és közéleti igényeit. Az országút a vasút és a faluba bevezető út, ha nem is a mai...
Vissza
